Az a bizonyos törtszám

Az a szép az ellenzékben, hogy a kormánypártok hívei sosem akarják majd annyira az ő vereségüket, mint amennyire ők szeretnék lenyomni, elnyomni, elgáncsolni egymást. Csak a nyilvánvaló hülyeség és alkalmatlanság magyarázása az, amiben kezüket-lábukat törve, vállvetve állnak ki.

A momentumos Kerpel-Fronius Gábor nemrég például még véletlenül sem gondolta, hogy nem ő, hanem mondjuk Karácsony Gergely lenne alkalmas a főváros vezetésére. A zuglói polgármesternek önmagán kívül persze sosem kellett más ellenség ahhoz, hogy a bal cipőfűzője garantáltan mindig össze legyen kötve a jobbal, de azért neki sem ártott volna, ha a nyarat nem az előválasztás körüli politikai börleszkkel kell eltöltenie. Ám ami akkor még bunkósbot volt, az ma már mankó: a volt momentumos főpolgármester-jelölt kiváló stratégiai érzékkel állt ki csütörtökön a törvénysértés gyanújába frissen belehempergett nyolcadik kerületi számítógép-szakkör mellett.

„Egyikről sem tudom elképzelni, hogy ekkora f*szságot csinálna” – írta közösségi oldalán.

Segíteni szeretnénk: nem kell elképzelni. Lehet helyette emlékezni is, az ellenzéki elmeállapot jelen állását ugyanis megannyi idei akciójukon keresztül tanulmányozhattuk. A parlamenti üléstermi és köztévés kabaréjuk után ott kezdték az évet, hogy afféle sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk játékként vonulgattak ide-oda Budapesten és környékén, hogy felszabadítsák a munkavállalókat a szörnyű elnyomás és a rabszolgatörvény alól. A Suzuki-gyárnál a kilenc órás munkanapok elleni tiltakozáshoz csak annyi hiányzott, hogy beengedjék őket, és hogy a cégnél legyenek kilencórás munkanapok. Különben majdnem sikerült.

Mindeközben azt, hogy a főváros és a benne lakók mennyire fontosak nekik, Budapest utcáin is megmutatták, ahol az ellenzéki elitalakulat rossz társaságba keveredett tinifiúkat megszégyenítve festékszórózta össze a járdákat meg a telefonfülkéket. A dolog itt sem ment baki nélkül: Bangóné Borbély Ildikó piros kabátját és az általa felfestett „Orbán hülyének néz MINET” feliratot nehéz elfelejteni. Maradjunk annyiban, hogy ha így van, nem tudjuk hibáztatni érte.

Ha már itt tartunk, emlékeznek arra a köztelevízió épületében lezajlott jelenetre, amikor Bangóné Borbély Ildikó ecseteli a „kurva erős kép” ötletét? A földre fekvés megrendezése közben hiába figyelmezteti Bősz Anettet, hogy kapcsolja ki az élő telefonos adást:

– Kapcsold ki, kapcsold már ki!
– Ja, jó. 

– hangzik a párbeszéd, aztán persze annak rendje és módja szerint mégis mindenki hallhatta a mestertervet. Ez alapján biztosan nem annyira hülyék, hogy egy potenciális törvénysértést is dokumentáljanak. Tűkön ülve várjuk a mai tüntetést, amit Karácsony Gergely a Pikó Andrásék melletti szolidaritás jegyében szervezett. Remélhetőleg ezúttal nem egy fényes nappal tartott fáklyás felvonulás lesz, mint legutóbb.

 

A zuglói mindenhez is értő polgármester botlatozásainak lassan már sportértéke sincs. Amikor éppen tudja hol van, akkor is olyan ígéretekkel kampányol, amelyek nem is egy főpolgármester hatáskörébe tartoznak. Legkreatívabb ötlete az volt, hogy a félmilliárd forintnál értékesebb ingatlanokra adót vetett volna ki. Jól hangzik, csak kár, hogy erre, a főváros vezetésének nincs lehetősége. Már amikor tavaly áprilisban kiderült, hogy az emberek vezetőként nem kérnek belőle, tudomásul kellett volna venni a status quo-t. Ennek ellenére még egy főpolgármester-jelölti kampánnyal is megörvendeztet minket, amibe a szocik ezúttal tökéletes észrevehetetlenségükkel szálltak be.

Közben havonta számtalan korábbi ellenzéki szavazó dönt úgy, hogy mostantól nem a liberális hülyeséggyár, hanem a mindennapokban tapasztalt javulás és növekedés alapján voksol. Nekik – azzal a tudattal, hogy nincs lefutott meccs – a fejlődéshez fenntartása érdekébe kisebb cél mához egy hónapra sem lehet, mint az a bizonyos törtszám (2/3 ;)). Szerencsére, a baloldal saját alkalmatlansága miatt mindig a körülményeket és a rájuk szerintük még felkészületlen magyar lakosságot okolja. Önnön ostobaságukkal sohasem számolnak.

Fotó: Facebook/karacsonygergely