A csepeli háromszög titka

Kolumbusz Kristóf 1492-ben jegyezte fel hajónaplójába, hogy a Bermuda-háromszögnek elnevezett területen megbolondultak az iránytűi, a víz pedig mintha a pokol kapujaként hullámzott volna előtte. Az Atlanti-óceán rejtélyes hajótemetőjéből számtalan utazó sosem tért vissza. A máig megfejtetlen misztérium a napokban újabb áldozatokat szedett. No nem ám a Miami, San Juan és a Bermuda-szigetcsoport által kirajzolt háromszögben. Csak itt, a monda szerint Árpád fejedelmünk lovászáról elnevezett szigeten.

Talán kevesen tudják Csepelről, hogy a honfoglaló magyarok első székhelyeként, az Árpád-nemzetség szállásaként jegyzik.

„Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott […] aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. „

– Anonymus így ír róla a Gesta hungarorumban. A különleges lovász nevét a csepp alakú sziget felső csücske, Budapest 21. kerülete is őrzi: a valaha volt fejedelmek otthonául szolgáló szigetből a fővárosnak is jutott egy kevés.

Történt, hogy vakmerő ellenzéki kalandoraink is úgy érezték, Csepel lesz messzeringó gyermekkoruk világa. Legalábbis arra az öt percre, amíg kellően kisápítozzák magukból ország- és nemzetrontó, de mindenképpen mulatságos frusztrációikat.

Bangóné Borbély Ildikó hajóhaddal indult neki. Kedvencein, a Bukik és a Diktátor névre keresztelt hajókon számokkal és adatokkal betöltött ágyúkat vitt.

Csepelen egy év alatt három és félezer lakos tűnt el a kerületből. A KSH adatai szerint 2018 januárjában még 76 ezer fő lakott a kerületben, idén viszont a csepeli választási iroda már csak valamivel kevesebb mint 73 ezer főt számolt. A kialakult helyzettel az ellenzék sokat veszíthet az önkormányzati választásokon, ha a népességfogyás miatt átrajzolják a körzeteket.

– jelentette be, és már tűzte volna a győzelmi zászlót, amikor besültek a fegyverek. A választópolgárok eltűnését vizionáló csepeli MSZP-s képviselőt ugyanis váratlanul érte, hogy a két szerv más adatokból számol: a KSH a tartózkodási helyet, az NVI pedig a lakóhelyet veszi figyelembe. Bangóné hajói így a csepeli választókkal együtt eltűntek a Kvassay zsilip, a Csepeli út és a Királyerdő szegte rejtélyes háromszögben.

Karácsony Gergely kedvenc politikai stílusával, a bezsírozott angolna módszerrel próbált beúszni. Beszélt bajos fejlesztésekről, meg új csepeli Duna-hídról a Galvani utca és az Illatos út vonalában… Csak azzal nem számolt, hogy ami a sziget egészéhez képest észak, az Budapesthez képest dél.

– Karácsony: „Én konkrétan az észak-pesti fejlesztésekről beszélek. Az egész csepeli fejlesztés a Galvani-híddal, és a …

– PS: „Akkor Dél-Pest, nem Észak-Pest, ugye? Észak-Pestet mondott!”

– Karácsony: „ööö… Csepelről beszélek. Igen. Igen. Tehát a csepeli fejlesztések ott.. ott…”

Az angolnát a folyó habjai között így a Pesti Srácok nevű örvény nyelte el.

A hazugokat, kóklereket, ellenzéki politikusokat és egyéb rosszakarókat elnyelő Csepel-háromszög rejtélyét a kutatók évszázadokig bogarászhatnák, ha nem árulnánk el nekik itt és most a titkot mi, akik évekig kegyeltjei voltunk ennek a csodának. Csepelre ugyanis nem csak a honfoglaló magyarok szelleme vigyáz. Aki arra készül, hogy a Ráckevei-Duna menti partokat bevegye, nem csupán velük kell számolnia. Valaki a fenti kávéház egyik asztala mellett a feketéjét kavargatva ezt nem engedni. Valaki, aki rájuk, ránk, Józsira, a boltosra és Micu macskára derűsen letekintve most is éppen mosolyog.