Internesönel szitizenz, lécci vót for ellenzék

Érdekes fordulatot vett az ellenzék önkormányzati választási kampánya Terézvárosban, bár az nem nagy meglepetés, hogy megint a momentumosok aktiválták az EU szoknyája mögé bújás bátor és korrekt politikai aktusát. Mégis, van annak egy vészjóslóan nosztalgikus vetülete, ahogy Soproni Tamás, az ellenzék hatodik kerületi polgármesterjelöltje világossá tette, hogy októberben kire és kikre számítanak igazán. Akinek a párt eddigi ténykedése alapján sem lenne ötlete, annak eláruljuk: nem a magyarokra.

Elöljáróban: Soproni Tamás (Cseh Katalin és Donáth Anna) után messze az egyik legidegesítőbb, legkellemetlenebb tagja ennek a pártnak nevezett hazaáruló elitalakulatnak. Mondhatni, egyfajta átmenet a külföldről az ep-képviselőségig szponzorált lányok, és a teljesen fogalmatlan pártelnökük között: egyszerre ötvözi a komplett hülyeséget és a bicskanyitogató arcoskodást.

Soproni Tamás ment már rém kellemetlenül zavarogni és nagyképűen pampogni kormánypárti sajtótájékoztatóra, de még az ásóról is olyan nagy pofával csúszik le a lába, mintha ő is elhinné, hogy végzett már életében fizikai munkát.  A két neokomcsi horrorbarbi brüsszeli acsarkodása alapján nyilván azt a következtetést vonta le, hogy ebben a pártban így lehet eredményeket elérni. Ami igaz, csakhogy Fegyőr után Soproni kommunikációs képességeinél is csak az értelmi szintje alacsonyabb.

Ennek újabb ékes példája az a kampányvideó, amit ezúttal angolul, a magyarországi lakcímmel rendelkező külföldi állampolgároknak címzett.

Az európai uniós tagság egyik kényszerű velejárója, hogy a helyhatósági választásokon az egyébként nem magyar, de érvényes magyarországi lakcímmel rendelkező eu-s állampolgárok is szavazhatnak. Hogy a szabályozás önmagában jó-e vagy rossz, most hagyjuk, a dolog ugyanis új értelmet nyer, amikor egy országnak pont ilyen spicli, küszöb alatt külföldre kúszó, feljelentgető ellenzéke van. Mostanában ezt viszont már szinte csak a klasszikusnak számító Gyurcsány-Dobrev páros mellett a momentumosok csinálják ennyire leplezetlenül. De ami Feriék gerinctelensége, az a Momentum, ez esetben pedig Soproni Tamás ostobasága.

Miközben az ellenzéki politikusok közül (Feriéket kivéve) aki teheti, igyekszik letagadni, eltitkolni, elrejteni, kinek az érdekeket képviseli valójában és milyen tisztek tartják, ezek a kezdetektől fogva Verhofstadtot ölelgetnek, amerikai értékeket hangoztatnak, Brüsszelbe szaladgálnak, lobbiznak, és eleve tele vannak külföldön született, külföldön képzett aktivistákkal  és politikusokkal. Erre pedig még nagyon hangosan büszkék is.

Először is, ha Soproni Tamás és a pártja okosabb lenne mint egy Fekete-Győr András, akkor rájöhettek volna már, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége egyáltalán nem vevő erre. Márpedig még a Momentumnak is itthon kellene eredményeket elérnie bármilyen választáson, és ehhez bizony a magyar emberek túlnyomó többségére lenne szükség. Ezért úgy kezdeni egy videót a kampányhajrában, hogy kedves nemzetközi állampolgárok (érdemes a szóhasználatot is megnézni: nem eu-s, nemzetközi!), nem épp a legjobb ötlet. Igazából olyan az egész, mint egy homokba rajzolt SOS felirat: segíts, légyszi segíts!

„Ebben az évben a helyhatósági választások nem csak a helyi ügyekről szólnak. Az elmúlt kilenc évben a külföldi nyilvánosságtól számos kritika érkezett a magyar kormányra, amiért elhagyta a liberális demokrácia eszméjét, veszélyezteti a sajtószabadságot, az elképzelhetetlen mértékű korrupció miatt, és azért mert leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy egy ellenőrzés nélküli hatalmat hozzon létre. Azzal, hogy legyőzzük a Fideszt Terézvárosban, mi, budapestiek, veled együtt nemet mondhatunk Orbán helyi bábjaira és a zsarnokságra. Az ellenzéki pártok végre felsorakoztak a Fidesszel szemben és jó esélyük van arra, hogy kipenderítsék a kormánypárt képviselőit a hatalomból. Segítsetek elvenni Budapestet a szélsőséges, totalitárius rezsimtől azzal, hogy biztosan szavaztok! Segítsetek megállítani a demokrácia hanyatlását azzal, hogy rászántok öt percet a voksolásra!”

Nem vagyok teljesen biztos benne, hogy Soproni Tamás érti a zsarnokság, szélsőséges, totalitárius meg a rezsim szavak jelentését. Az is a frusztráltsági szintjük iránti aggodalomra ad okot, hogy képes a demokrácia hanyatlásáról beszélni, miközben épp szavazásra buzdít, de hát valahol érthető: az általa hangoztatott jó esélyeiket már önmagában a videó elkészítése is cáfolja. Mennyire kell az itthoni viszonyok között elkeseredettnek lenni, hogy már nem is a magyarok körében kampányolnak, ráadásul teljesen értelmetlenül?

Mert kinek szól ez a videó? Egyrészt azoknak, akik külföldi létükre idejöttek egy eu-s kánaánból ebbe az élhetetlen, lehetőségek nélküli országba munkát vállalni, és voltak olyan hülyék, hogy a látottak alapján annak fővárosában, sőt autóktól terhelt, gusztustalan, mocskos hatodik kerületében olyannyira letelepedtek, hogy még lakcím-kártyájuk is van. Ők minden bizonnyal a voksoláskor is lesznek annyira felnőttek, hogy a saját tapasztalataikra hagyatkozzanak. A másik réteg viszont, a CEU-s szójaturmixot szürcsölgető, leopárdmintás kerek szemüvegen át a világra tekintő genderhívő bölcsész meg hiába él itt, úgyis csak a külföldi médiából tájékozódik, vagy a buli kedvéért csinálja az egészet és azt sem tudja, hol van. Náluk – bár jó részük a belvárosban koncentrálódik –  ha el is mennek szavazni, többen vagyunk.

A videónak így nagyjából más értelme nincs, mint hogy meg kellett mutatni a csak angolul beszélő szponzoroknak is, hogy a sok kampánypénzért cserébe dolgoznak valamit. Esetleg még az a lehetőség állhat fenn, hogy a hazaszerető magyar embereknek akartak üzenni, valami ilyesmit:

Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát, és nemzetközivé lesz holnap a világ.

Nincs mit hozzátenni csak azt, hogy szép munka volt! 🙂